Vajon milyen típusú játékokból van a legtöbb a BGG adatbázisában? A lépten nyomon szemünk elé kerülő stratégiai vagy családi játékokból? Vagy még mindig a gyerekek a legnagyobb célcsoport, és így a nekik szánt játékok uralják volumenben a társasjáték piacot? Nézzük, mit mondanak az adatok!

Ha felmentek a BGG-re, a népszerűbb játékok esetében azt is meg tudjátok nézni, hogy az oldal felhasználói szerint melyik társasjáték típusba tartozik az adott remekmű. Például a „Korokon át” egy stratégiai játék, míg a „Fedőnevek” a parti játék kategóriába esik. A BGG a következő fontosabb típusokat használja (zárójelben az angol elnevezésük, az ábrákon ezeket használom), mindegyikhez egy tipikus példát is megemlítek referenciaként:

• Stratégiai játék (strategy): „Mars terraformálása”
• Családi játék (family): „Ticket to ride”
• Parti játék (party): „Dixit”
• Absztrakt játék (abstract): „Hive”
• Hadi játék (wargame): „Memoir '44”
• Tematikus játék (thematic): „Eldritch Horror”
• Gyermek játék (children): „Rókanyomon”

A BGG wiki-je szerint a tematikus játékok tartoznak elsősorban az „Ameritrash” kategóriába, míg a stratégiai és a komplexebb családi játékokat szokás az „Euro” csoportba sorolni.

Fontos megjegyezni, hogy az adatbázisban szereplő összesen 113.973 játékból 90.856 (ez 79%) egyáltalán nem rendelkezik típus besorolással, mivel nem kapott elegendő besoroló szavazatot a felhasználóktól. Emellett az időbeliséget vizsgálva azt is észrevettem, hogy főleg 2015 előtt megjelent játékok esetébe alkalmazza a BGG a típus besorolásokat. Az ezután megjelent népszerűbb játékok ugyan megkapták a maguk típus besorolását, de a nagy számban megjelenő új játékok többsége már nem volt ilyen szerencsés ezen a téren. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy értelemszerűen sok játék egyszerre több típus címkéjét is megkapta. Például a „Fesztáv” egyszerre tartozik a stratégiai és a családi típusba, míg az „Azul” az absztrakt és a családi címkével is rendelkezik. Ezekkel a nehézségekkel küzdve próbáltam a legtöbbet kihozni a helyzetből!

Kezdésnek arra voltam kíváncsi, hogy melyik típus a leggyakoribb az adatbázisban. Ehhez megnéztem, hogy hány játék rendelkezik az adott típus címkéjével. Így kezeltem azt, hogy bizonyos játékok több kategóriába is beletartoznak. Tehát például a „Fesztáv” a stratégiai és a családi típus összegéhez is hozzáadódik, mert mindkettő címkéjével rendelkezik. A teljes adatbázist vizsgálva számomra meglepő eredményeket kaptam.

A hadi típus címkéje erőteljesen dominál, és az általam biztos befutónak tippelt stratégiai játékok típusa csak a negyedik leggyakoribb kategória. A családi és parti játékok szintén szépen le vannak maradva. Egyáltalán nem ezt vártam, így menjünk tovább! Mi történik, ha csak a BGG ranglista legjobb 10.000 játékát vizsgáljuk?

Így már mindjárt más! A stratégia és családi típus szépen felzárkózott a még mindig vezető hadi címkéhez. A szűrés legnagyobb áldozata a gyermekjátékok, a harmadik legnépszerűbb kategóriából hirtelen az utolsó helyre csúsztak vissza. Lehet, hogy az ember 6 évesen még nem azzal tölti az idejét, hogy a BGG-n szórja a jobbnál-jobb értékeléseket a kedvenc játékaira? De ha már szűrünk, csináljuk rendesen! Mi a helyzet a ranglista első 1000 játékát vizsgálva?

Így már szembeötlő a stratégiai játékok dominanciája, mögöttük pedig a családi játékok a legnépszerűbb típus. A számolgatás előtt én hasonló eloszlást tippeltem volna befutónak a teljes adatbázisra. Ez talán magyarázható azzal, hogy a népszerűségük miatt ezekről a játékokról esik a legtöbb szó, körülöttük a legnagyobb a hype. Emiatt érezhettem azt, hogy a társasjátékok világát mennyiségileg a stratégiai és családi játékok dominálják.

De mi a helyzet az értékelésekre és a nehézségre adott szavazatokat vizsgálva?

A teljes adatbázison vizsgálva nem meglepő módon a stratégiai játékok rendelkeznek a legmagasabb átlagos értékeléssel[1], de a tematikus és hadi típusok is szépen teljesítenek ezen a téren. Átlagos nehézség tekintetében a hadijátékok a legkomplexebbek, őket követik a stratégiai és tematikus kategóriák. Vizuálisan is jól látható az értékelés és a nehézség közötti kapcsolat, ezt is érdemes lesz majd alaposan megvizsgálni!

Összességében azt gondolom, hogy talán lassan eljár az idő a hagyományos tipizálás felett és az egyre sokszínűbb új megjelenéseket már nem lehet egyszerűen csak berakni egy-egy előre meghatározott dobozba. Ezt támaszhatja alá, hogy sok játék több típus címkéjét is birtokolja (például a BGG első 100 játékából minden ötödik) és 2015 óta a BGG is ritkábban alkalmazza a fent részletezett kategóriákat. Elég csak a méltán népszerű „Root-ra” gondolni. Típusa szerint egyszerre hadi és stratégiai játék, de jól ráillene a tematikus címke is. Sőt, a megnyerő témája és grafikája miatt akár azok a családi játékokkal favorizálók is adhatnak neki egy esélyt, akik amúgy nem szoktak 3.60-os nehézségű darabokat elővenni.