Van a társasjátékok ökoszisztémájának egy nagyon különleges szeglete. Ez a Print & Play (PnP) játékok izgalmas világa, amelyek olyan belépési küszöböt kérnek a játékosoktól, amely otthon is megugorható: töltsd le és nyomtasd ki a tartozékokat, olvasd el a szabályokat, szedj össze a rég nem használt Rizikóból néhány bábut, és hajrá, már játszhatsz is. Rendkívüli vonzerejük, hogy egy ilyen játék megszerzéséért nem kell elsétálni a boltba megvenni, kivárni a Kickstarter kampányt követő hosszú gyártási-szállítási időt vagy levadászni azt az adok-veszek csoportból. Pont ezért gyakran nem tekinthetők minden igényt kielégítő nagybetűs terméknek, de azért így is képesek értékes játékélményt nyújtani. Emellett több nagynevű játék is ilyen formában jelent meg először, így mindenképpen figyelemre méltóak a PnP kiadványok.

Bájukat tovább növeli, hogy sokszor az alkotás öröméért születnek és ingyenesen elérhetőek bárki számára. A PnP játékok megalkotását a BGG közössége is aktívan támogatja különböző fejlesztői versenyek megrendezésével, és szerencsére már Magyarországon is láttunk erre példát a Qubit remek írogatós játékfejlesztő versenyének formájában. Gyakori, hogy az ezeken a versenyeken jól szereplő PnP játékokra lecsapnak a kiadók vagy nekiindulnak egy Kickstarter kampánynak, így kész termékként láthatjuk viszont őket a polcokon.  Ez történt például az egyre népszerűbb „Under falling skies” szólójátékkal is: 2019-ben megnyerte a BGG 9 kártyás fejlesztői versenyét, és a nevezett játék jelenleg is elérhető a BGG-n ingyenesen letölthető formában. A CGE cseh kiadó pedig meglátta benne a fantáziát, és 2020-ban ki is adta izgalmas grafikával és kampánymóddal megtámogatva, mutatós terméket faragva a játékból.

Milyen év volt 2020 a társasjátékosok számára? A saját példámból kiindulva nem szokványos, az biztos. A helyzetet tökéletesen illusztrálja, hogy a való élet járványhelyzete miatt egy időre félbe kellett hagynunk a „Pandemic Legacy 1. évadát”. Aki végigtolta, az valószínűleg átérzi a kijelentés súlyát. A személyes partik egyre ritkultak, és számomra menekülőútként az online tér maradt. Igaz, így sok új játékot megismertem és kipróbáltam, de az online élmény nyilván nem helyettesítheti a tényleges társaság adta izgalmat és a játékok kézzelfogható varázsát. Egyedül annak örülök, hogy az amúgy nagyszerű „Twilight Struggle-t” az online térben ismertem meg. Így legalább valamennyire leplezni tudtam a belőlem zsigeri módon előtörő felháborodott kisgyereket, amikor a kockadobálás miatt füstbe mentek a nagyszabású világhódító terveim. 

Vajon a BGG adatai mit mondanak a 2020-as évről? Az eddigi posztok a 2020 februárjában letöltött adatbázis alapján készültek, így időszerű volt az adatok aktualizálása. Ezért február végén ismét udvariasan (és a felhasználói szabályokat betartva) bekopogtam a BGG szerverszobájába, és újra összegyűjtöttem az oldal adatbázisát. Ha hasznát vennéd, itt találod a 2021. február 26-a szerinti adatbázist.

Egyedül játszani egy társasjátékot paradoxonnak tűnhet a hobbit nem ismerő laikusok számára, hiszen a nevében is benne van, hogy társas tevékenységről van szó. Ugyanakkor a játékok dobozán egyre gyakrabban felfedezhető, hogy a feltüntetett lehetséges játékosszám egyessel kezdődik. Tehát igenis figyelnek arra a játékfejlesztők és a kiadók, hogy akár egyedül is kialakítható legyen a játékélmény és minőségi időtöltést tudjon adni egy játék szóló módban. Sőt, kifejezetten egy személyre tervezett játékok is szép számban előfordulnak (1409 darab a BGG adatbázisában), kiváló példa erre az ötletes print & play „Under falling skies”.

Én személy szerint nem szeretek szóló módban játszani, mert hiányzik az interakció varázsa a többi játékossal. Így jobb híján játékéhségemet az online térben csillapítom, és a BGA-n veretem rendszeresen el magam random japán arcokkal, most éppen a remek „Signorie-ban”. De tökéletesen meg tudom érteni azokat is, aki szeretik a szóló módot. Egyedül is fantasztikus érzés kipakolni egy kedvencet, rendezgetni a tartozékokat, a játék rendszerét ismerve döntéseket hozni és ezáltal célokat elérni. Ráadásul az okos mechanikák révén (pl.: Automa rendszer a „Viticulture-ben”) valós kihívásokkal szembesülhetnek a szóló mód harcosai. De nézzük, mit mond a BGG adatbázisa az egyedül is játszható játékokról a 2020 februári állás alapján!

Bár létezik releváns címke a „Mechanics” és „Families” besorolások alatt is, de ahogy azt már korábban láthattuk, ezeket a címkéket nem kezelik megfelelő pontossággal a legtöbb játék esetében. Így a sokkal precízebben vezetett játékosszám mutatót vettem alapul, azt keresve, hogy mely játék esetben jelölik egyessel a minimális játékosszámot. Ez alapján az alapjátékok közül 12 238 darab játszató egyedül is, ami az összes játék 13,22%-a.

A BGG minden játéknál vezeti, hogy a leadott értékelő szavazatok mennyire egységesek. Ez a „Stats" aloldalon megtalálható „Standard deviation”, magyarul szórás mutató, amely ebben az esetben arról ad képet, hogy az értékelések átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól. Ez egy kifejezetten izgalmas mutató, ugyanis abba enged betekintést, hogy az adott játékot értékelő felhasználók mennyire „értenek egyet” a szavazatok alapján kalkulált átlagos értékeléssel. Így arra gondoltam, hogy megnézem, a ranglista ezer legjobb játéka esetében mit mond ez a mutató.

Jelenleg a játékokat egy 1-től 10-ig tartó skálán lehet értékelni, és az „Average rating” pontszám mutatja meg az értékelések átlagát. Tegyük fel, hogy egy játék átlagos értékelése tíz felhasználó szavazata alapján mondjuk 5.5-ös értéken áll. Ez kijöhet úgy, hogy a tíz felhasználó közül öten 5-ösre értékelik, míg szintén öten pedig 6-osra. Ebben az esetben a szavazatok közel vannak egymáshoz, ami jól látszik a számított szórás alacsony értékén (0.5). De mi történik, ha öt szavazó rá sem bír nézni a játékra és 1-esre értékeli, míg a másik öt remekművet lát benne és 10-est ad? Az átlag ugyanúgy 5.5-ön áll meg, de a szórás magas értéke (4.5) megmutatja, hogy a szavazók közt nagyon nincs egyetértés a játék értékelésével kapcsolatban. Tehát minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb mértékben térnek el az átlagtól a szavazatok. Az alacsony szórás érték pedig azt jelzi, hogy a szavazók nagy számban osztják a véleményt, hogy mondjuk „igen, ez egy erős hetes játék”.

Ahhoz, hogy érdemi információt tudjunk kinyerni a szórás mutatóból, megfelelő mennyiségű leadott szavazatra van szükség. Ezért úgy döntöttem, hogy csak a BGG rangsor 1000 legmagasabbra értékelt játéka esetében vizsgálom a szórást, mert náluk biztosan megvan elegendő felhasználói szavazat. A BGG TOP 1000 mintájában az átlagos szórás 1.34, és az értékek valahol 1 és 2 között találhatók. Például a remek „Targi” értékelésének szórása 1.09, ami alapján arra következtethetünk, hogy a szavazatok többsége nem esik messze a kalkulált átlagos értékeléstől. Ugyanez a mutató a hasonló átlagos értékeléssel rendelkező „Tapestry – Korkép” esetén viszont már 1.76. Amennyire követtem, a Korkép fogadtatása megosztó volt, talán ez köszön vissza a magasabb szórás értékben. De nézzük, mely játékok rendelkeznek a legkisebb értékelés szórással a BGG TOP 1000-ből a 2020 februári adatok alapján!

Egyre mélyebbre ásva a BGG labirintus szerű aloldalain, végre megtaláltam a felhasználók által rögzített játékpartik összefoglaló adatait. Átnézve a releváns wiki bejegyzést, kellemes meglepetésként ért, hogy az oldal lehetőséget ad a játékalkalmak logolására.  Pontos adatok esetén rendkívül izgalmas trendekre derülhetne fény ezek alapján, ugyanis szerintem egy játék sikerének legfontosabb fokmérője, hogy mennyit játszanak vele. Viszont sajnos a BGG ezen statisztikájának érvényessége még a korábbiakhoz képest is rendkívül korlátozott, hiszen az oldal felhasználói közül is csak kevesen használják ezt a funkciót. Emellett a rögzítés szabályai sincsenek tisztán lefektetve, így nem világos, hogy alkalmakat vagy ténylegesen lejátszott partikat rögzítenek-e a felhasználók. Ez pedig igen fontos kérdés egy „Coup” – „Korokon át” játékhossz skála esetében. Maga az oldal is szabadkozik ezzel az adattal kapcsolatban, és inkább úgy tekint erre a funkcióra, mint egy személyes játéknaplóra a virtuális térben. Így a mostani bejegyzés eredményeiből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Inkább kövessük az oldal iránymutatását és nézzünk úgy ezekre az adatokra, mint „pure geeky statistical fun”! Arra viszont talán jó lehet az adatok vizsgálata, hogy képet kapjunk arról, a BGG leglelkesebb felhasználói milyen játékokat emelnek le leggyakrabban a polcról.

Mivel elég nehézkes az adatok lekérése és összegyűjtése ezen a téren, így végül úgy döntöttem, csak az elmúlt egy év távlatában vizsgálom a lejátszott partik számát. Elemszám szempontjából az ezer legtöbbet játszott játékról tudtam adatot szerezni az oldalról, ez képezi tehát a vizsgált mintát. Ez az ezer játék együttesen egy év alatt 6,2 millió partit hozott össze. Az időkorlát nélküli összesített adatokból Csirke József kiváló infografika videót csinált, így ha arra vagy kíváncsi, mely játékok esetében logolták a legtöbb partit, nézd meg a hasábok izgalmas versenyét!

Csak a legutóbbi 12 hónapra koncentrálva, nézzük a 20 legtöbbet logolt játékot a 2019. június 13-a és 2020. június 13-a közötti idősávban!

Az előző bejegyzésben megnéztük, milyen alap adatokkal rendelkezik a BGG ranglista 1000 legjobb játéka. Menjünk tovább egy kissé ingoványosabb terepre, hogy a mechanikák és a téma szempontjából is megismerhessük az oldal legjobbjainak sajátosságait!

De miért válik bizonytalanabbá a helyzet, ha a mechanikákra és a témákra terelődik a szó? Számomra az a legnagyobb probléma és hiányosság, hogy szerintem az oldal a jelenlegi állapotában nem ad pontos képet erről a két igen fontos karakterről. Helyette arra ad lehetőséget, hogy egy játék feltöltésekor a szerző/kiadó hozzáadhasson releváns tag-eket, amelyek jelen vannak az adott elem esetében. Viszont az azok közti hierarchiáról és kapcsolatról semmit sem tudunk meg. Mintha egy salátát készítenél: fogod a hozzávalókat, és beledobálod őket a tálba. De azt, hogy mi a saláta fő karaktere és például hogyan alakul a feta sajt és az uborka aránya mondjuk a görögsaláta esetében, azt nem tudjuk meg a BGG által jelenleg használt rendszer alapján. Csak arról kapunk információt, hogy a meghatározott listából válogatva a feltöltők milyen mechanikák és témák megemlítésével próbálják meg a lehető legpontosabban leírni egy játék karakterét. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a BGG által előre meghatározott mechanika és téma lista mintha nem lenne a legpontosabb, és több olyan elem is van, ami nem oda illő.

Mivel egyre szélesebb a társasjátékok univerzuma, talán érdemes lenne egy ennél szofisztikáltabb rendszer megalkotása a mechanikák és témák követésére. A sok lehetséges megoldás közül én egy súlyozáson alapuló rendszert tartanék életszerűnek, amely megmutatná a hierarchiát az egyes tag-ek közt. Így láthatóvá válnának a fő karakterek, amelyek alapján könnyebb lehetne elhelyezni az egyes játékokat. Ezzel például láthatnánk, hogy a „Raiders of the North Sea-ben” a kockadobás szerepe elenyésző, és a mechanikákat tekintve a hangsúly a munkáslehelyezésen és a hand management-en van. Ugyanakkor bármilyen új rendszer megalkotása hatalmas feladat lenne, tekintve, hogy csak a BGG kb. 117.000 játékot kezel. Így azzal kell megelégednünk, ami van, még ha kicsit lutri is, hogy milyen ízű lesz az összedobált saláta.

A fenti kételyekkel küzdve kezdtem neki a BGG TOP 1000 játékainak mechanikák és témák szerinti vizsgálatába. Az eredményeket kérlek, hogy ennek fényében nézzétek. A helyzet annyival jobb, hogy a legjobb ezer esetében mintha alaposabban kezelnék a játékok BGG-s aloldalát, így talán a tag jelölések is pontosabbak.

Kezdésnek arra voltam kíváncsi, hogy a használt mechanikák számát tekintve milyen eltéréseket fedezhetünk fel a teljes adatbázissal összevetve.

Egyszerűbb lett volna azt a címet adni, hogy a világ 1000 legjobb játéka. De nyilván ennél komplexebb a helyzet. A BGG a legnépszerűbb társasjátékos oldal, a játékokat rangsoroló felhasználók száma pedig már 2 millió felett van. Ugyanakkor természetesen nem jelenthető ki, hogy a BGG felhasználók a teljes társasjátékos világot reprezentálnák. Szerintem inkább úgy érdemes az oldalra tekinteni, mint a hobbi iránt elkötelezett, sajátos preferenciákkal rendelkező gamerek játszóterére. Ettől függetlenül az általuk kialakított ranglista a napjainkban etalon lett, és egy játék bemutatásakor gyakran elhangzik, hogy éppen hol áll a BGG toplistáján. Így arra gondoltam, hogy érdemes vetni egy pillantást a BGG TOP 1000 játékára. Már csak azért is, hogy jobban megismerjük, mit szeretnek az oldalt élettel megtöltő felhasználók.

A BGG ranglistája nem tisztán a felhasználók szavazatait összesítő „Average Rating” mutató által számolódik, hanem a bayesiánus statisztika alapfeltevéseit felhasználó „Geek Rating” nevű mutató alapján. Az oldal így próbálja korrigálni a kevés, de kiemelkedően magas értékelést kapó játékok ranglistán való felbukkanását. A rendszer röviden így működik:

• Csak olyan játék kaphat „Geek Rating-et” (azaz jogot arra, hogy bekerülhessen a ranglistába), amelyik legalább 30 értékelő szavazatot kapott a felhasználóktól.
• Ha ezt elérte egy játék, akkor bizonyos számú „dummy” szavazat hozzáadásával megkapja a „Geek Rating-et”. Ezek a mesterségesen hozzáadott „dummy” szavazatok a teljes adatbázis átlagának irányába húzzák a játék „Geek Rating-jét”. Így az akkor tud kiemelkedni a mezőnyből, ha sok további, magas értékű pontot kap a felhasználóktól, amelyek semlegesítik a „dummy” szavazatok hatását.
• Az oldal egy nem publikus algoritmussal az irreális támogató szavazatokat is kezeli valahogy.

A rendszer működését jól illusztrálja a SU&SD srácok által egekig magasztalt 2019-es „The King’s Dilemma” esete. A játék a februári eleji adatok alapján 413 értékelő szavazatot kapott, amelyek átlaga 8.06 volt a tízes skálán. Ezzel biztos helye lehetne a BGG TOP 1000-ben, de a „dummy” szavazatok hatására a „Geek Rating-je” csak 6.08-at ért el, ami az 1975. helyre kvalifikálta. Május végére a leadott szavazatok száma felkúszott 775-re, az értékelések átlaga nagyjából változatlan maradt (8.12), de a további pozitív szavazatok kompenzálták a „dummy” szavazatok lehúzó hatását. Így a „Geek rating-je” megnőtt 6.37-re, ami a toplista 1197. helyére röpítette a játékot. Innen már csak idő kérdése a legjobb ezerbe kerülése.

De nézzük, hogy a február eleji adatok alapján milyen játékok alkották a BGG ezer legjobbjának csoportját! Kezdésként arra voltam kíváncsi, hogy hogyan alakul a megjelenési év a TOP 1000 játékai esetében.

Egy jó téma nálam már félsiker. Szerencsére a társasjátékok világa rendkívül gazdag ezen a téren, például a Nébih-nek köszönhetően már az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok varázsát is átélhetjük játék formájában. Legalább ennyire fantasztikus élmény elmerülni a „Blood Rage” mitológiai lényekkel felturbózott viking világában is, vagy Toszkána legelismertebb borászává válni a zseniális „Viticulture-ben”. De vajon melyek a BGG adatbázisa alapján a leggyakoribb társasjáték témák?

A BGG a „Category” fogalom alatt gyűjti a játékok lehetséges témáit. Így például a remek „Suburbia” az oldal szerint városépítős („City building”) és gazdasági („Economic”) játék. Ez szerintem stimmel, és hiányérzetem sincs, ez a két téma számomra jól leírja a „Suburbia” világát. Összesen 85 téma kategóriát határoz meg a BGG, melyek leírását itt találod. Ugyanakkor végigmenve a listán néhány elem esetében az az érzésem, hogy nagyon nem illik oda. Előkerülnek például a korábban már megvizsgált típus besorolások, amelyeket egy másik gyűjtőfogalom („Type”) alatt tartanak számon. Emellett további képzavart okozva kellék („Miniatures”), mechanika („Deduction”) és kiegészítő („Expansion for Base-game”) címkék is jelen vannak. Annak érdekben, hogy tisztábban láthatóak legyenek a játékok témáját leíró címkék, manuálisan leválogattam a fenti, számomra zavaró bejegyzéseket. Így végül 64 különböző téma maradt. Így sem vagyok maradéktalanul elégedett és valószínűleg tovább lehetne még szűkíteni (vagy akár bővíteni) a listát, de így talán pontosabb képet kaphatunk a leggyakoribb témákról. Fontos megjegyezni, hogy a „Suburbiához” hasonlóan egy játék több címkét is kaphat, és jónéhány téma kéz a kézben jár (pl.: „Fantasy” és „Fighting”). Az oldal itt sem alkalmaz súlyozást, így nem tudható, hogy mi egy játék fő témája, és melyek a kiegészítő, vagy csak marginális szerepet játszó témák. Bár a megfelelően dokumentált hierarchia hiánya itt talán nem olyan zavaró, mint a mechanikáknál.

Első lépésként azt vizsgáltam, hogy a teljes adatbázis tekintetében (alapjátékok és kiegészítők is) melyek a leggyakoribb társasjátékos témák a BGG tipizálása szerint. Ehhez azt néztem meg, hogy az adott témát a játékok hány százalékánál említik meg. A lenti ábra az első 40 témát mutatja be.

A mechanika vagy mechanizmus olyan megoldás, amely révén a játékosok interakcióba léphetnek az adott játékkal és a többi játékossal, létrehozva ezzel a játékélményt. Például amikor az „Agricola-ban” az aratás előtt kétégbeesetten próbálunk ételt szerezni az éhező családnak és lehelyezzük az egyik bábunkat a napszám akciómezőre, meghatározzuk, hogy mit cselekszünk és ez milyen következményekkel jár. Ez a sokak által szeretett munkáslehelyezős mechanika, leánykori nevén akció draftolás.

A BGG a „mechanic és mechanism” gyűjtőfogalom alatt tartja számon a játékok mechanikáit.  Az oldal szerint jelenleg 180 darab társasjátékokban használt egyedi megoldás létezik a játékélmény kialakítására, a teljes listát itt találjátok. A leggyakrabban használt mechanikák külön bemutatást is kaptak a wiki szócikke alatt. Vajon milyen trendeket figyelhetünk meg velük kapcsolatban?

Azt már korábban láthattuk, hogy a felhasználók „weight” értékelései alapján az újabb játékok egyre komplexebbek. Így kezdésnek azt néztem meg, hogy ennek fényében hogyan változott a játékokban használt átlagos mechanikák száma az idő előrehaladtával.

Szerintem minden társasjátékokat szerető ember büszke a gyűjteményére. Én például különösen nagy becsben tartom a német nyelvű, de angolra átmatricázott „El Grande” játékomat, még úgy is, hogy az elképesztően nagy doboza feleslegesen sok helyet foglal el a polcon. Szerencsére a BGG felhasználói is felvihetik a játékaik listáját a virtuális térbe, így lehetőségünk van arra, hogy bepillantsunk a felhasználók összesített gyűjteményébe. Vajon mely játékok vannak meg a legtöbb felhasználónak?

A BGG minden játéknál számon tartja, hogy hány felhasználó tekinti magát az adott elem büszke tulajdonosának. Ezt az „owned”, azaz „megvan” mutató méri, és arról ad egy képet, hogy a játék hány felhasználónak van meg. Kezdésnek nézzük meg, hogy a teljes adatbázist vizsgálva hogyan csoportosíthatjuk a játékokat a „megvan” jelölések száma alapján. Ha az összes alapjátékot (92.519 darab) vizsgáljuk, a következő eloszlást kapjuk.