Egyszerűbb lett volna azt a címet adni, hogy a világ 1000 legjobb játéka. De nyilván ennél komplexebb a helyzet. A BGG a legnépszerűbb társasjátékos oldal, a játékokat rangsoroló felhasználók száma pedig már 2 millió felett van. Ugyanakkor természetesen nem jelenthető ki, hogy a BGG felhasználók a teljes társasjátékos világot reprezentálnák. Szerintem inkább úgy érdemes az oldalra tekinteni, mint a hobbi iránt elkötelezett, sajátos preferenciákkal rendelkező gamerek játszóterére. Ettől függetlenül az általuk kialakított ranglista a napjainkban etalon lett, és egy játék bemutatásakor gyakran elhangzik, hogy éppen hol áll a BGG toplistáján. Így arra gondoltam, hogy érdemes vetni egy pillantást a BGG TOP 1000 játékára. Már csak azért is, hogy jobban megismerjük, mit szeretnek az oldalt élettel megtöltő felhasználók.

A BGG ranglistája nem tisztán a felhasználók szavazatait összesítő „Average Rating” mutató által számolódik, hanem a bayesiánus statisztika alapfeltevéseit felhasználó „Geek Rating” nevű mutató alapján. Az oldal így próbálja korrigálni a kevés, de kiemelkedően magas értékelést kapó játékok ranglistán való felbukkanását. A rendszer röviden így működik:

• Csak olyan játék kaphat „Geek Rating-et” (azaz jogot arra, hogy bekerülhessen a ranglistába), amelyik legalább 30 értékelő szavazatot kapott a felhasználóktól.
• Ha ezt elérte egy játék, akkor bizonyos számú „dummy” szavazat hozzáadásával megkapja a „Geek Rating-et”. Ezek a mesterségesen hozzáadott „dummy” szavazatok a teljes adatbázis átlagának irányába húzzák a játék „Geek Rating-jét”. Így az akkor tud kiemelkedni a mezőnyből, ha sok további, magas értékű pontot kap a felhasználóktól, amelyek semlegesítik a „dummy” szavazatok hatását.
• Az oldal egy nem publikus algoritmussal az irreális támogató szavazatokat is kezeli valahogy.

A rendszer működését jól illusztrálja a SU&SD srácok által egekig magasztalt 2019-es „The King’s Dilemma” esete. A játék a februári eleji adatok alapján 413 értékelő szavazatot kapott, amelyek átlaga 8.06 volt a tízes skálán. Ezzel biztos helye lehetne a BGG TOP 1000-ben, de a „dummy” szavazatok hatására a „Geek Rating-je” csak 6.08-at ért el, ami az 1975. helyre kvalifikálta. Május végére a leadott szavazatok száma felkúszott 775-re, az értékelések átlaga nagyjából változatlan maradt (8.12), de a további pozitív szavazatok kompenzálták a „dummy” szavazatok lehúzó hatását. Így a „Geek rating-je” megnőtt 6.37-re, ami a toplista 1197. helyére röpítette a játékot. Innen már csak idő kérdése a legjobb ezerbe kerülése.

De nézzük, hogy a február eleji adatok alapján milyen játékok alkották a BGG ezer legjobbjának csoportját! Kezdésként arra voltam kíváncsi, hogy hogyan alakul a megjelenési év a TOP 1000 játékai esetében.

Évtizedenként vizsgálva a 2010 után megjelent játékok dominálnak, a teljes minta 70%-a a legutóbbi évtizedben jelent meg. Az újdonságok előnyben részesítését jelzi az is, hogy az 1990 előtti évekből mindössze 30 játék érkezett a listára. A legjobb év a 2017-es volt, az ebben az évben megjelent játékok közül 97 jutott be a BGG elit mezőnyébe.

Korábban már láthattuk, hogy évről évre egyre több játék jelenik meg, így számomra nem meglepő, hogy a nagyobb merítésnek is hála a 2010-es évek esetében figyelhetjük meg a legmagasabb értékeket. A 2018-as és 2019-es játékok viszonylag alacsony aránya szerintem azzal magyarázható, hogy hosszabb-rövidebb idő szükséges ahhoz, hogy egy játék „semlegesítse” a BGG ranglista számításához használt „Geek rating” dummy szavazatainak hatását. Lásd például a korábban bemutatott „The King’s Dilemma” esetét! A február eleji állás szerint már egy 2020-as játék is befért a legjobb ezerbe, ez pedig az „On Mars”.  Én még nem próbáltam, tényleg ilyen jó ez a játék?

Menjünk tovább, és nézzük meg, hogy hogyan alakul a megjelenés módja a TOP 1000 játékok esetében!

A TOP 1000-ben szereplő játékok közül minden ötödik közösségi finanszírozással jelent meg. Ez jóval magasabb, mint a teljes adatbázison mért arány (8%). Látva a kickstarter-es megjelenések töretlen növekedését, ez az arány biztosan növekedni fog a közeljövőben.

A típusokat már korábban megnéztük, de itt ismét relevánsnak érzem a bemutatásukat.

A TOP 1000 játékai a teljes adatbázis elemeihez képest jóval pontosabban dokumentált típus címkékkel rendelkeznek. Így az esetükben jól látható stratégiai, családi és tematikus címke dominanciája számomra pontos képest fest a típusok gyakoriságáról. A hype is ezen három típus játékai körül a legnagyobb. Ettől függetlenül szerintem érdemes fenntartásokkal kezelni a típus besorolásokat, mert talán nem mindig pontosak. Elég csak a „Fesztáv” Golden Geek Awards stratégiai kategóriában aratott győzelme körül kialakult vitára gondolni, ami még a szerzőt is megszólalásra késztette.

Mi a helyzet a komplexitással? Először nézzük meg, hol laknak a TOP 1000 játékok az átlagos értékelés és a komplexitás viszonylatában.

Értelemszerűen a magas átlagos értékelés sávját népesítik be, de mintha a komplexitást tekintve máshogyan tömörülnének, mint a teljes adatbázis elemei. Ehhez nézzük meg, hogy mely komplextás kategóriák a leggyakoribbak! Ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk, 8 egyenlő csoportra osztottam a lehetséges komplexitás értékeket 1 és 5 között, majd megnéztem a játékok eszerinti százalékos megoszlását a teljes adatbázis és a TOP 1000 esetében is.

A teljes adatbázishoz képest a legjobb ezer játékai közt jóval nagyobb arányban találhatók komplexebb elemek. Korábban már megnéztük, hogy az értékelések és a komplexitás között korreláció figyelhető meg, azaz a BGG felhasználók magasabbra értékelik a komplexebb játékokat. Így nem meglepetés, hogy TOP 1000-be inkább a komplexebb darabok képviseltetik magukat. De az talán érdekes lehet, hogy a legnagyobb arányban a 2-es és 3-as komplexitás érték közötti játékok vannak jelen.

A következő posztban arra keresem majd a választ, hogy milyen mechanikák és témák dominálnak a TOP 1000 játékai közt. Vajon előtérbe kerül a sokat emlegetett, de a teljes mintán vizsgálva elenyésző részarányú munkáslehelyezős mechanika? És mi a helyzet a vonatokkal?! „Russian Railroads”, szevasz!