A mechanika vagy mechanizmus olyan megoldás, amely révén a játékosok interakcióba léphetnek az adott játékkal és a többi játékossal, létrehozva ezzel a játékélményt. Például amikor az „Agricola-ban” az aratás előtt kétégbeesetten próbálunk ételt szerezni az éhező családnak és lehelyezzük az egyik bábunkat a napszám akciómezőre, meghatározzuk, hogy mit cselekszünk és ez milyen következményekkel jár. Ez a sokak által szeretett munkáslehelyezős mechanika, leánykori nevén akció draftolás.

A BGG a „mechanic és mechanism” gyűjtőfogalom alatt tartja számon a játékok mechanikáit.  Az oldal szerint jelenleg 180 darab társasjátékokban használt egyedi megoldás létezik a játékélmény kialakítására, a teljes listát itt találjátok. A leggyakrabban használt mechanikák külön bemutatást is kaptak a wiki szócikke alatt. Vajon milyen trendeket figyelhetünk meg velük kapcsolatban?

Azt már korábban láthattuk, hogy a felhasználók „weight” értékelései alapján az újabb játékok egyre komplexebbek. Így kezdésnek azt néztem meg, hogy ennek fényében hogyan változott a játékokban használt átlagos mechanikák száma az idő előrehaladtával.

Az eredmények azt mutatják, hogy az újabb játékokban átlagosan több mechanika van párhuzamosan jelen, mint a régebbiekben. Míg az 1980-ban megjelent játékok átlagosan 1,67 mechanikát tartalmaztak, addig a 2019-ben megjelent elemeknél ez a szám felkúszott 3,1-re. Ezt magyarázhatja az is, hogy a frissebb bejegyzéseket pontosabban kezelik a BGG-n és teljeskörűen rögzítik az összes releváns mechanizmust. De az is lehet, hogy egyre több izgalmas mechanika elérhető és azok kreatív ötvözésével jelentősen bővült a játékfejlesztés eszköztára. Végignézve az elmúlt 10 évben megjelent kedvenc játékaimon, igen egyszerű olyan darabokat találni, amelyek számtalan párhuzamosan jelen lévő mechanika használatával alkotnak egy komplex, de koherens rendszert. Vegyük például a 2012-ben megjelent gyöngyszemet, a „Keyflower-t”! Van itt minden, mint a vásárban: többek közt munkáslehelyezés, licitálás, szettépítés, lapkalehelyezés, moduláris tábla és hálózat építés is. Szerintem nagyon okosan vegyíti ezeket a mechanizmusokat a játék, így egyáltalán nem tűnik erőltetettnek az egyidejű bevonásuk. A sok megfelelően testreszabott mechanika révén pedig remek élmény játszani vele és megpróbálni megoldani a játék adta komplex, de szórakoztató fejtörőt. A játékról kiváló bemutatót írt a „Fakockák és minik” blog, ha pedig kedvet kapnál hozzá, ingyenesen játszható a BGA online társasjátékos oldalon!

Vajon melyik mechanikák a legelterjedtebbek? Ehhez azt néztem meg, hogy az egyes mechanikák a teljes adatbázis (alapjátékok és kiegészítők) játékainak hány százalékában fordulnak elő.

Nem véletlenül szokás a társasjátékokat a dobókockával összekötni! A legelterjedtebb mechanika a kockadobás, az összes játék 24%-a felhasználja ezt a módszert. Ezt követi a „Hand management” (van erre jó magyar fordítás?) és a modern társasjátékok kedvelői által olykor fenntartásokkal kezelt dobj és lépj mechanika. Számomra az is érdekes eredmény, hogy a játékok 6,3%-a kooperatív természetű, tehát versengés helyett együttműködést vár el a résztvevőktől. A fenti listából egy már korábban emlegetett mechanikát hiányoltam első látásra: hol a munkáslehelyezés módszere? A BGG szerint jelenleg 2.489 játék rendelkezik ilyen mechanikával, ami a teljes adatbázis 2,2%-a. Ezzel pedig nem fért be a fenti TOP 20-ba.

Bevallom, a legjobban talán az érdekelt, hogy időbeliség tekintetében felfedezhető-e valami tendencia. Ehhez megnéztem, hogy évtizedenként vizsgálva hogyan alakult néhány fontosabb mechanika gyakorisága. A 2010-es évek 7 legelterjedtebb mechanikájához hozzávettem a dobj és lépj módszert, és egy közös ábrán szerepeltettem őket.

A legszembetűnőbb trend a várakozásaimnak megfelelően alakult: a dobj és lépj mechanika aránya 40 év távlatában jelentősen visszaszorult. Míg a 80-as években messze vezető mechanizmusként a játékok 26%-ánál volt jelent, addig a 2010-es években megjelent darabok esetében ez az arány visszaesett 4,4%-ra. Ugyanakkor a kockadobás mechanikája folyamatos emelkedést mutat, és a kétezres évektől kezdődően egyre nagyobbra nyílik az olló a két módszer között. Szerintem a modern társasjátékok rendkívül kreatívan és sokszínűen használják a kockát, mint kelléket, számomra ez magyarázza a mechanika töretlen jelenlétét. Például a kiváló „Raiders of the North Sea” játékba a szerző elmondása szerint azért került bele a sokszor marginális szerepet játszó kockadobás, hogy a portyázni induló vikingek olykor-olykor kiszámíthatatlan természetét és bátorságát szimbolizálja. A „The Castles of Burgundy-nak” is központi eleme a kockadobás, de csak arra használjuk, hogy felvázoljuk az alapfelállást, amely után teljes pompájában tündökölhet a stratégiai döntések sokaságát felkínáló remekmű.

A 2010-es években nagyot nőtt a „Hand management” részaránya is, és az aszimmetrikus játékos képességekre építő „Variable player powers” mechanika is igen szép emelkedést tudott felmutatni. Emellett a kooperatív játékok aránya  felkúszott 10% fölé, tehát a legutóbbi évtizedben megjelent játékok közül minden tizedik együttműködésen alapult.

Érdekes lesz majd megvizsgálni az egyes mechanikák és a felhasználók értékelései közötti kapcsolatot is, stay tuned!