A közösségi finanszírozás lényege, hogy egy projekt gazdája előleget kér a terve megvalósításához valamely erre a célra létrehozott online oldalon keresztül. Amennyiben a gyűjtés eléri a kitűzött célt, a termék elkészül és a támogatók megkapják azt. Ezzel a megközelítéssel a módszer kiváló motorja az innovációnak. Kreatív, de tőkehiányos elmék olyan egyedi ötleteket valósíthatnak meg, mint például a világ legjobb vízipisztolya vagy a kissé zavarba ejtő formájú bringalámpa. A jelenleg legnépszerűbb ilyen célú oldal adatai szerint a digitális és kézzelfogható játékok fejlesztői számára is kiváló lehetőség a közösség támogatására támaszkodni, sőt, ők kalapozták össze eddig a legtöbb forrást a különböző kategóriájú projektek közül. Már csak ezért is érdemes megnézni, hogy mit mond a BGG adatbázisa a közösségi finanszírozással megvalósult játékokról.

A BGG a „Family” gyűjtőfogalom alatt tartja számon, hogy mely játékok jelentek meg közösségi finanszírozással. Ezek mind megkapják a „Crowdfunding” tag-et, amely tartalmazza a projektet futtató weboldal nevét is. Ez az esetek döntő többségében a „Kickstarter” oldal, az összes „Crowdfunding” tag 96%-a ehhez a felülethez köthető. De megjelenik például az „Indiegogo” vagy a spanyol „Verkami” oldal is.

De hány ilyen játék van a BGG adatbázisában? Ha 2019 végéig nézzük, akkor összesen 8.888 bejegyzés (játék vagy kiegészítő) kapta meg a közösségi finanszírozás címkéjét. Ez a teljes adatbázis körülbelül 8%-a, ami annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy a legnépszerűbb kalapozó platformok csak 2008-ban indultak. Évenként vizsgálva jól látszik, hogyan növekedett fokozatosan a számuk.

A Kickstarter oldal 2008-as indulásától kezdődően az évenként megjelenő közösségi finanszírozású játékok/kiegészítők száma felkúszott 12-ről egészen 1.637-re. Ahogy korábban megnéztük, 2019-ben összesen 6.482 játék és kiegészítő jelent meg, tehát elértünk oda, hogy a BGG adatbázisában szereplő tavalyi megjelenések negyede a közösség támogatásával valósult meg. A típusok vizsgálatánál a korábban ismertetett problémákba ütköztem, azaz kevés játék kapott elegendő felhasználói szavazatot a típus megállapításához, valamint a címke átfedések is gyakoriak.

Viszont így is látványos a stratégiai játékok dominanciája a közösségi finanszírozású elemek közt. A tematikus és családi játékok is szép számban jelen vannak ebben a csoportban, míg az absztrakt és gyermekeknek szánt játékok jóval elmaradnak a teljes adatbázison mért súlyuktól.  

Vajon milyen különbségek fedezhetők fel a fontosabb alap adatokat vizsgálva[1]? Ehhez két csoportra osztottam az adatbázis alapjátékait: az első csoportba kerültek a hagyományos (értsd: kiadó általi vagy szerzői) megjelenések, a másikba pedig azok, amelyek megkapták a BGG-n a közösségi finanszírozással megvalósult címkét. Nézzük először az átlagos értékeléseket!

A fenti ábra némi magyarázatra szorul. Egyrészt a két csoport átlagát narancssárgával jelöltem. Emellett a görbék alakja szépen megmutatja az értékek eloszlását, azaz a legtöbb játék a középső széles részeken koncentrálódik, míg az alacsony és magas értékelések felé haladva egyre kevesebb elemet kapunk. Végül szaggatott vonalakkal berajzoltam a kvantiliseket is, amelyek 4 részre osztják az alakzatokat. Ha rangsorba rendezzük a játékokat kezdve a legalacsonyabb értékelésűtől a legmagasabbig, ezek a vonalak jelölik a negyedelés szakaszhatárait. Tehát a legalsó vonal alatti rész tartalmazza a rangsor alsó egynegyedét, és a középső szaggatott vonal a sorba rendezés középső (medián) elemét jelöli, megfelezve ezzel a rangsort.

Az ábra alapján a közösségi finanszírozású játékok magasabb értékeléseket kapnak a BGG felhasználóitól. Ez az összefüggés akkor is látható, ha az értékeléssel korreláló komplexitás mutatóra kontrollálok, azaz azonos komplexitás mutatókkal rendelkező játékokat hasonlítok össze. Azonban fontos megjegyezni, hogy értelemszerűen a kickstarter-es játékok csoportja csak 2008 után megjelent játékokat tartalmaz, és ahogy azt korábban megfigyeltük, az újabb játékok átlagosan magasabb értékelést kapnak. De mi a helyzet a már emlegetett komplexitás mutatóval?

Itt már az alakzatok is máshogy néznek ki, és a bal oldali azt mutatja, hogy a hagyományos megjelenésű játékok között több a kevésbé komplex játék. Emellett az eredmények alapján úgy tűnik, hogy kickstarter-es játékok magasabb komplexitás értékeket kapnak a felhasználóktól.

Vajon mi lehet a különbségek oka? Ennek a megválaszolását a tapasztalt Kickstarter huszárokra bíznám, ugyanis én nem vagyok otthon a közösségi finanszírozású társasjáték projektek csapdákkal teli, de valószínűleg rendkívül izgalmas világában. Így a folyamat lélektanát sem ismerem igazán, és hogy az hogyan hat a pontok kiosztására. De az kijelenthető, hogy ezek a játékok egyre hangsúlyosabb szereplői a társasjátékok univerzumának. Ezt tökéletesen példázza, hogy a BGG ranglista jelenlegi első helyezettje, az immár magyarul is elérhető „Homályrév” is a közösség támogatásából jött létre.