Az előző bejegyzésben megnéztük, milyen alap adatokkal rendelkezik a BGG ranglista 1000 legjobb játéka. Menjünk tovább egy kissé ingoványosabb terepre, hogy a mechanikák és a téma szempontjából is megismerhessük az oldal legjobbjainak sajátosságait!

De miért válik bizonytalanabbá a helyzet, ha a mechanikákra és a témákra terelődik a szó? Számomra az a legnagyobb probléma és hiányosság, hogy szerintem az oldal a jelenlegi állapotában nem ad pontos képet erről a két igen fontos karakterről. Helyette arra ad lehetőséget, hogy egy játék feltöltésekor a szerző/kiadó hozzáadhasson releváns tag-eket, amelyek jelen vannak az adott elem esetében. Viszont az azok közti hierarchiáról és kapcsolatról semmit sem tudunk meg. Mintha egy salátát készítenél: fogod a hozzávalókat, és beledobálod őket a tálba. De azt, hogy mi a saláta fő karaktere és például hogyan alakul a feta sajt és az uborka aránya mondjuk a görögsaláta esetében, azt nem tudjuk meg a BGG által jelenleg használt rendszer alapján. Csak arról kapunk információt, hogy a meghatározott listából válogatva a feltöltők milyen mechanikák és témák megemlítésével próbálják meg a lehető legpontosabban leírni egy játék karakterét. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a BGG által előre meghatározott mechanika és téma lista mintha nem lenne a legpontosabb, és több olyan elem is van, ami nem oda illő.

Mivel egyre szélesebb a társasjátékok univerzuma, talán érdemes lenne egy ennél szofisztikáltabb rendszer megalkotása a mechanikák és témák követésére. A sok lehetséges megoldás közül én egy súlyozáson alapuló rendszert tartanék életszerűnek, amely megmutatná a hierarchiát az egyes tag-ek közt. Így láthatóvá válnának a fő karakterek, amelyek alapján könnyebb lehetne elhelyezni az egyes játékokat. Ezzel például láthatnánk, hogy a „Raiders of the North Sea-ben” a kockadobás szerepe elenyésző, és a mechanikákat tekintve a hangsúly a munkáslehelyezésen és a hand management-en van. Ugyanakkor bármilyen új rendszer megalkotása hatalmas feladat lenne, tekintve, hogy csak a BGG kb. 117.000 játékot kezel. Így azzal kell megelégednünk, ami van, még ha kicsit lutri is, hogy milyen ízű lesz az összedobált saláta.

A fenti kételyekkel küzdve kezdtem neki a BGG TOP 1000 játékainak mechanikák és témák szerinti vizsgálatába. Az eredményeket kérlek, hogy ennek fényében nézzétek. A helyzet annyival jobb, hogy a legjobb ezer esetében mintha alaposabban kezelnék a játékok BGG-s aloldalát, így talán a tag jelölések is pontosabbak.

Kezdésnek arra voltam kíváncsi, hogy a használt mechanikák számát tekintve milyen eltéréseket fedezhetünk fel a teljes adatbázissal összevetve.

A fenti két boxplot azt mutatja, hogy a BGG TOP 1000-be tartozó játékok jóval több mechanikát alkalmaznak egyidejűleg, mint az adatbázis többi eleme. A teljes adatbázis játékai átlagosan 2 mechanikával operálnak (átlag: 2.3, medián: 2), míg a legjobb ezer játékainál ez a szám 4 körül van (átlag: 4.77, medián: 4). Itt persze szerepet játszhat az is, hogy az éllovas játékok esetében pontosabban kezelik a mechanika tag-eket, és azt se felejtsük el, hogy a BGG TOP 1000 játékai átlagosan magasabb komplexitással rendelkeznek. De mi a helyzet az egyes mechanikák előfordulását tekintve?

A korábbiakhoz hasonlóan azt is megnéztem, hogy egy adott mechanikát a játékok hány százalékánál említik meg. Narancssárgával jelöltem a teljes mintán mért eredményt, pirossal pedig a BGG TOP 1000 esetében kapott százalékot. A fenti ábrán a legjobb ezer játék húsz leggyakoribb mechanikáját ábrázoltam. Vélhetően a pontosabb tag kezelés miatt minden esetben magasabb százalékot kapunk a ranglista éllovas játékai esetében. Az élen helycsere történt, a kockadobást megelőzte a "Hand management" mechanika, amely a minta majdnem 40 százalékánál jelen van. Ezen kívül számomra ezek az érdekesebb eredmények:

• A munkáslehelyezős („Worker placement”) mechanika komoly részarány javulást ért el a legjobb ezer esetében. Így már kicsit jobban meg tudom érteni a mechanikát övező hype-ot.
• Habár szerintem szigorúan véve nem mechanika, de számottevő az egyedül játszhatóság („Solo / Solitaire Game”) részarányának növekedése. A legjobb ezer játék közül durván minden tizedik akár egyedül is játszható.
• A területfoglalós mechanika („Area Majority / Influence”) is szépen előretört.
• Legkevésbé sem váratlan fordulat, hogy a teljes adatbázison mért eredmények alapján a legnagyobb hiányzó a dobok-lépek („Roll / Spin and Move”) mechanika, amely mindössze a legjobb ezer 1,6 százalékánál említik meg.

Nézzük, mi a helyzet a témákkal! A korábbi módszert követve itt is az említések arányát vizsgáltam, a színkódolás pedig változatlan maradt.A fantasy téma dominanciája a TOP 1000 játék esetében is megmaradt, minden ötödik játék megkapta ezt a címkét. Figyelemre méltó, hogy a részarányán nagyot javítva a második helyen már a gazdasági-gazdálkodós („Economic”) téma szerepel. Ez a téma gyakran az euro típusú játékok fő karaktere, így a magas aránya jelentheti ezen kategória TOP 1000-ben mért sikerét is. Őket követik a teljes adatbázis eredményeivel összhangban a harcot előtérbe helyező („Fighting”) és a tudományos-fantasztikus („Science Fiction”) témák. További érdekes eredmények:

• A város és civilizáció építő játékok („City Building” és „Civilization”) szépen előretörtek, mindkét téma beverekedte magát az éllovasok közt mért tíz leggyakoribb téma közé.
• Vonatos témát tartalmazó játékból mindössze 25 található a legjobb ezerben. Ezt biztosan magasabbra tippeltem volna!
• Itt már találunk olyan sorokat is, amelyek esetében a teljes adatbázison mért arány magasabb, mint a TOP 1000 esetében mért arány. Ilyen például a popkulturális („Movie / TV / Radio theme”, a 2. világháborús („World Was II”), a humor, a versenyzős („Racing”), a sport és az oktató („Educational”) téma.
• A teljes adatbázis 7. leggyakoribb témája a „Trivia” (tények ismeretét vagy tudást tesztelő játék), amely szinte teljesen hiányzik a legjobb ezerből. Mindössze 3 játék esetében említik meg.

Mit tudtunk meg tehát a BGG legjobb ezer játékáról? Az ebbe a díszes társaságba tartozó játékok nagyobb részt az elmúlt 10 évben jelentek meg, sok köztük a közösségi finanszírozású és elsősorban stratégiai típusúak, közepes komplexitással. A játékélményt több mechanikát egyidejű használatával teremtik meg és igen gyakori közöttük a fantasy és gazdálkodós téma. Ugyanakkor még ezzel a viszonylag tiszta tipizálással is olyan sokszínűen izgalmas a mezőny, hogy nehezen tudok két hasonló élményt adó játékot találni azok közt, amelyekhez már volt szerencsém.