Egy jó téma nálam már félsiker. Szerencsére a társasjátékok világa rendkívül gazdag ezen a téren, például a Nébih-nek köszönhetően már az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok varázsát is átélhetjük játék formájában. Legalább ennyire fantasztikus élmény elmerülni a „Blood Rage” mitológiai lényekkel felturbózott viking világában is, vagy Toszkána legelismertebb borászává válni a zseniális „Viticulture-ben”. De vajon melyek a BGG adatbázisa alapján a leggyakoribb társasjáték témák?

A BGG a „Category” fogalom alatt gyűjti a játékok lehetséges témáit. Így például a remek „Suburbia” az oldal szerint városépítős („City building”) és gazdasági („Economic”) játék. Ez szerintem stimmel, és hiányérzetem sincs, ez a két téma számomra jól leírja a „Suburbia” világát. Összesen 85 téma kategóriát határoz meg a BGG, melyek leírását itt találod. Ugyanakkor végigmenve a listán néhány elem esetében az az érzésem, hogy nagyon nem illik oda. Előkerülnek például a korábban már megvizsgált típus besorolások, amelyeket egy másik gyűjtőfogalom („Type”) alatt tartanak számon. Emellett további képzavart okozva kellék („Miniatures”), mechanika („Deduction”) és kiegészítő („Expansion for Base-game”) címkék is jelen vannak. Annak érdekben, hogy tisztábban láthatóak legyenek a játékok témáját leíró címkék, manuálisan leválogattam a fenti, számomra zavaró bejegyzéseket. Így végül 64 különböző téma maradt. Így sem vagyok maradéktalanul elégedett és valószínűleg tovább lehetne még szűkíteni (vagy akár bővíteni) a listát, de így talán pontosabb képet kaphatunk a leggyakoribb témákról. Fontos megjegyezni, hogy a „Suburbiához” hasonlóan egy játék több címkét is kaphat, és jónéhány téma kéz a kézben jár (pl.: „Fantasy” és „Fighting”). Az oldal itt sem alkalmaz súlyozást, így nem tudható, hogy mi egy játék fő témája, és melyek a kiegészítő, vagy csak marginális szerepet játszó témák. Bár a megfelelően dokumentált hierarchia hiánya itt talán nem olyan zavaró, mint a mechanikáknál.

Első lépésként azt vizsgáltam, hogy a teljes adatbázis tekintetében (alapjátékok és kiegészítők is) melyek a leggyakoribb társasjátékos témák a BGG tipizálása szerint. Ehhez azt néztem meg, hogy az adott témát a játékok hány százalékánál említik meg. A lenti ábra az első 40 témát mutatja be.

A leggyakoribb téma a fikciós környezetet teremtő „Fantasy”, amely az összes játék 10,6 százalékánál jelenik meg. Számomra nem meglepő az eredmény, többek közt a BGG ranglista trónját birtokló „Homályrév” is büszkén tűzi zászlójára ezt a címkét. A dobogóra még a tudományos-fantasztikus és a harcot („Fighting") központba helyező téma ért fel. Számomra meglepő a vonatos játékok (1,1%) és a civilizáció építő (1%) témák teljes adatbázison mért alacsony részaránya. Valahogy mindig úgy éreztem, hogy amerre nézek, egy mozdonyba vagy egy fejlesztendő civilizációba botlok! A „Trivia” (tények ismeretét és tudást tesztelő játék) és a popkulturális („Movies / TV / Radio theme”) témák előkelő részaránya is érdekes. Mivel a modern társasjátékos kalandozásaim során kevés ilyen témájú játékkal találkoztam, azt feltételeztem, hogy ezek főleg a régebben kiadott elemek közt találhatók nagyobb számban. Így megnéztem a 8 leggyakoribb téma esetében az időbeli változást is.

A trendek a feltételezésemmel összhangban alakulnak: a „Trivia” és popkulturális témák jelentősen veszítettek a részarányukból 40 év távlatában. Míg a 80-as években a „Trivia” volt a legnépszerűbb téma 8,8 százalékkal, addig a 2010-es évekre már csak az abban az évtizedben megjelent játékok 2,92 százalékánál volt jelen. Hasonló utat járt be a popkulturális téma is. Szembetűnő viszont a „Fantasy” részarányának folyamatos növekedése, amely odáig vezetett, hogy a 2010-es években megjelent játékok 15,5 százalékánál megemlítik ezt a témát. A tudományos-fantasztikus játékok részaránya is szépen megugrott a legutóbbi évtizedben. Ezt akár értelmezhetjük úgy is, hogy egyre több társasjáték segít nekünk kiszakadni a mókuskerékből és a sokszor szürke valóságból. Mert talán tényleg felüdülés néhány röpke órára a Marsra utazni a vörös bolygó terraformálásának nehézségeivel megküzdeni, és nem pedig a valóság néha nyomasztó problémáival foglalkozni.