Az aktív felhasználói közösségének köszönhetően a BGG adatbázisa folyamatosan frissül. Így az egyes játékok értékelése is napról napra változik, ezzel érdekes elemzési témát szolgáltatva. Milyen trendeket vehetünk észre, ha összevetjük a játékok mostani értékelését a két évvel korábbi állapotokkal? Vajon az újabb játékok máshogyan viselkednek, mint a BGG veterán elemei?

A vizsgálathoz Dinesh Vatvani londoni data scientist adatbázisát hívtam segítségül, amely a BGG 2018 januári állását rögzítette. Ez az adatbázis ugyanolyan felépítésű, mint az enyém, így kiválóan alkalmas az összehasonlításra. A két táblát a játékok egyedi azonosítóját alapul véve egyesítettem, így megkaptam a 2018 előtti játékok értékelését két időpontban (2018. január és 2020. február). A számításokhoz továbbra is a felhasználói értékeléseket összegző átlagos értkelés („Average rating”) mutatót használtam, és nem pedig a rangsor számításhoz alkalmazott, mesterségesen korrigált „Geek rating-et”.

Nézzük először a legnépszerűbb játékokat, azaz a BGG 2020. februári TOP 10 elemét, kiejtve a 2017-es értékeléssel nem rendelkező „Brass: Birmingham-et”!

Érdekes módon csak a „Mars terraformálása” tudta növelni az értékét, a többi játék kisebb-nagyobb, de azért nem számottevő csökkenést élt át. Ha továbbmegyünk, a tendencia folytatódik, és jóval kisebb arányban találni olyan elemet, ami növekedést tudott felmutatni. Például a ranglista első száz játékából csak a következőknek sikerült ez a bravúr: „War of the Ring”, „The Castles of Burgundy”, „Concordia”, „Brass: Lancashire”, „Dominant Species”, „Grand Austria Hotel”, „Champions of Midgard”, „Lorenzo il Magnifico”. Ha az adott évben megjelent összes alap játékot vizsgáljuk[1], hasonló folyamatokat figyelhetünk meg.

A fenti ábra az egyazon évben megjelent játékok egyesített átlagát mutatja a két időpontban. A korábban megfigyelt évenkénti növekvő trend itt is tetten érhető, azaz az újabb játékok átlagosan magasabb értékelést kaptak mindkét esetben. Ugyanakkor érdekes tendencia, hogy szemben a 2010 előtti játékokkal, az újabb elemek két időpontban mért átlaga láthatóan különbözik: a frissebb értékelések alapján számolt átlag elmarad a 2018-as értékektől.  Emellett időben visszafelé haladva pedig csökken az átlagok közti eltérés. Így a legnagyobb zuhanás a 2017-ben megjelent játékoknál figyelhető meg, ahol az átlagos érték 7.23-ról 6.97-re esett vissza két év leforgása alatt. Továbbmenve azt néztem meg, hogy az adott évben megjelent játékok közül hány elem tudta növelni az értékelését, és hány esetében történt csökkenés.

Hasonló kép rajzolódik ki így is: az újabb játékok töredéke tudott csak növekedést elérni, míg a régebbi elemek esetében magasabb arányban találhatók olyan játékok, amelyek növekedést tudtak felmutatni az értékelés tekintetében.

Mit mondanak a BGG közösség értékelési szokásairól a fenti adatok? Nekem úgy tűnik, hogy a megjelenést követően az első lelkes szavazók kiemelkedően jó pontszámokat adnak, amely megmagyarázhatja a kezdeti magas átlagokat. Később viszont megjelennek a kevésbé elkötelezett felhasználók szavazatai is (vagy a korábbi szavazatokat módosítják), amelyek hatására egy alacsonyabb értéken stabilizálódnak a játékok.

A BGG szavazás lélektanáról és a pontszámok helyén kezeléséről kiváló bejegyzést írt a Ludens blog. Az ott leírt mechanizmusok (pl.: szélsőséges pozitív és negatív szavazatok szerepe, hype hatása, kezdeti lelkes szavazatok nem korrigálása) magyarázatot adhatnak a két év távlatában megfigyelt változásokra is. És miért ne hagyatkozzunk csak a pontszámokra? Erre is választ kaphatsz a Ludens oldalán!