Az aktív felhasználói közösségének köszönhetően a BGG adatbázisa folyamatosan frissül. Így az egyes játékok értékelése is napról napra változik, ezzel érdekes elemzési témát szolgáltatva. Milyen trendeket vehetünk észre, ha összevetjük a játékok mostani értékelését a két évvel korábbi állapotokkal? Vajon az újabb játékok máshogyan viselkednek, mint a BGG veterán elemei?

A vizsgálathoz Dinesh Vatvani londoni data scientist adatbázisát hívtam segítségül, amely a BGG 2018 januári állását rögzítette. Ez az adatbázis ugyanolyan felépítésű, mint az enyém, így kiválóan alkalmas az összehasonlításra. A két táblát a játékok egyedi azonosítóját alapul véve egyesítettem, így megkaptam a 2018 előtti játékok értékelését két időpontban (2018. január és 2020. február). A számításokhoz továbbra is a felhasználói értékeléseket összegző átlagos értkelés („Average rating”) mutatót használtam, és nem pedig a rangsor számításhoz alkalmazott, mesterségesen korrigált „Geek rating-et”.

Nézzük először a legnépszerűbb játékokat, azaz a BGG 2020. februári TOP 10 elemét, kiejtve a 2017-es értékeléssel nem rendelkező „Brass: Birmingham-et”!

Érdekes módon csak a „Mars terraformálása” tudta növelni az értékét, a többi játék kisebb-nagyobb, de azért nem számottevő csökkenést élt át. Ha továbbmegyünk, a tendencia folytatódik, és jóval kisebb arányban találni olyan elemet, ami növekedést tudott felmutatni. Például a ranglista első száz játékából csak a következőknek sikerült ez a bravúr: „War of the Ring”, „The Castles of Burgundy”, „Concordia”, „Brass: Lancashire”, „Dominant Species”, „Grand Austria Hotel”, „Champions of Midgard”, „Lorenzo il Magnifico”. Ha az adott évben megjelent összes alap játékot vizsgáljuk[1], hasonló folyamatokat figyelhetünk meg.

Szeretjük vagy nem, a Monopoly a pop-kultúra szerves része. Hogy egy példát is említsek, néhány hete a „Házassági történetet” néztem a Netflixen. Az egyik jelenet egyszerre próbálta bemutatni a családi idillt és Adam Driver karakterének versengő természetét. A család az asztal körül ült, és Monopoly-t játszott. Az idill nem tartott sokáig, mert az egyikük egy szerencsétlen dobás után csődbe ment, és dühöngve hagyta ott az asztalt, a többiek pedig megszeppenve pislogtak egymásra. A jelenet tökéletesen passzolt a film őszinte és olykor kíméletlen realizmusához: nincs szépítgetés és idealizálás, a Monopoly élmény a legtöbbször ilyen.

A modern társasjátékok szerelmesei gyakran fintorognak, ha a Monopoly-ra terelődik a szó. Én is így vagyok vele, mert szerintem a hobbi legrosszabb arcát mutatja a laikus közönség felé. Hogy milyen problémák vannak a játékkal, azt tökéletesen összeszedte a „Mit játsszunk” vlog a lenti remek videóban. Kár, hogy nem ezt adják ismétlődőre állítva a hipermarketek aktuálisan akciós lapostévéin!

De nézzük, mit mond a BGG adatbázisa a Monopoly családról! Összesen 1.635 játék tartozik ebbe a díszes társaságba, ez a teljes adatbázis 1,43%-a. Tehát ha véletlenszerűen összeválogatnál a BGG-ről száz játékot, nagy valószínűséggel egy közülük a Monopoly valamely változata lenne. Az első változatot 1933-ban szabadalmaztatták, ezzel az évszámmal szerepel az első és egyben legközismertebb darab a BGG-n is. Évenként vizsgálva kb. 1990-ig nem különösebben bővült a család, de azóta egyre nagyobb számban jelennek a különböző változatok és variánsok.

A közösségi finanszírozás lényege, hogy egy projekt gazdája előleget kér a terve megvalósításához valamely erre a célra létrehozott online oldalon keresztül. Amennyiben a gyűjtés eléri a kitűzött célt, a termék elkészül és a támogatók megkapják azt. Ezzel a megközelítéssel a módszer kiváló motorja az innovációnak. Kreatív, de tőkehiányos elmék olyan egyedi ötleteket valósíthatnak meg, mint például a világ legjobb vízipisztolya vagy a kissé zavarba ejtő formájú bringalámpa. A jelenleg legnépszerűbb ilyen célú oldal adatai szerint a digitális és kézzelfogható játékok fejlesztői számára is kiváló lehetőség a közösség támogatására támaszkodni, sőt, ők kalapozták össze eddig a legtöbb forrást a különböző kategóriájú projektek közül. Már csak ezért is érdemes megnézni, hogy mit mond a BGG adatbázisa a közösségi finanszírozással megvalósult játékokról.

A BGG a „Family” gyűjtőfogalom alatt tartja számon, hogy mely játékok jelentek meg közösségi finanszírozással. Ezek mind megkapják a „Crowdfunding” tag-et, amely tartalmazza a projektet futtató weboldal nevét is. Ez az esetek döntő többségében a „Kickstarter” oldal, az összes „Crowdfunding” tag 96%-a ehhez a felülethez köthető. De megjelenik például az „Indiegogo” vagy a spanyol „Verkami” oldal is.

De hány ilyen játék van a BGG adatbázisában? Ha 2019 végéig nézzük, akkor összesen 8.888 bejegyzés (játék vagy kiegészítő) kapta meg a közösségi finanszírozás címkéjét. Ez a teljes adatbázis körülbelül 8%-a, ami annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy a legnépszerűbb kalapozó platformok csak 2008-ban indultak. Évenként vizsgálva jól látszik, hogyan növekedett fokozatosan a számuk.

Vajon van kapcsolat egy játék komplexitása és BGG-s elismertsége között? Ha igen, mivel magyarázható az összefüggés? Először nézzük meg az adatokat, aztán pedig engedjük szabadjára a fantáziánkat!

A felhasználók szavazatai alapján a BGG egy 1-től 5-ig terjedő skálán méri egy adott játék komplexitását. Ezen a skálán a „Kingdomino” például 1.21-es értéket kapott, míg a „Terra Mystica” 3.95-ön áll jelenleg. A mutatót „weight-nek” hívják, és maga az oldal sem próbálja meg definiálni, hogy mit is jelent pontosan. Az én értelmezésemben egyszerre utal a szabályok bonyolultságára, a játék mélységére és a döntési lehetőségek számára.

A számításokhoz csak azokat az alap játékokat vettem figyelembe, amelyek legalább 25 komplexitást értékelő szavazatot kaptak. A kiegészítőket kivettem. Első lépésként nézzük meg, hogy miként változott az átlagos komplexitás az idő előrehaladtával!

Vajon milyen típusú játékokból van a legtöbb a BGG adatbázisában? A lépten nyomon szemünk elé kerülő stratégiai vagy családi játékokból? Vagy még mindig a gyerekek a legnagyobb célcsoport, és így a nekik szánt játékok uralják volumenben a társasjáték piacot? Nézzük, mit mondanak az adatok!

Ha felmentek a BGG-re, a népszerűbb játékok esetében azt is meg tudjátok nézni, hogy az oldal felhasználói szerint melyik társasjáték típusba tartozik az adott remekmű. Például a „Korokon át” egy stratégiai játék, míg a „Fedőnevek” a parti játék kategóriába esik. A BGG a következő fontosabb típusokat használja (zárójelben az angol elnevezésük, az ábrákon ezeket használom), mindegyikhez egy tipikus példát is megemlítek referenciaként:

• Stratégiai játék (strategy): „Mars terraformálása”
• Családi játék (family): „Ticket to ride”
• Parti játék (party): „Dixit”
• Absztrakt játék (abstract): „Hive”
• Hadi játék (wargame): „Memoir '44”
• Tematikus játék (thematic): „Eldritch Horror”
• Gyermek játék (children): „Rókanyomon”

A BGG wiki-je szerint a tematikus játékok tartoznak elsősorban az „Ameritrash” kategóriába, míg a stratégiai és a komplexebb családi játékokat szokás az „Euro” csoportba sorolni.

Fontos megjegyezni, hogy az adatbázisban szereplő összesen 113.973 játékból 90.856 (ez 79%) egyáltalán nem rendelkezik típus besorolással, mivel nem kapott elegendő besoroló szavazatot a felhasználóktól. Emellett az időbeliséget vizsgálva azt is észrevettem, hogy főleg 2015 előtt megjelent játékok esetébe alkalmazza a BGG a típus besorolásokat. Az ezután megjelent népszerűbb játékok ugyan megkapták a maguk típus besorolását, de a nagy számban megjelenő új játékok többsége már nem volt ilyen szerencsés ezen a téren. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy értelemszerűen sok játék egyszerre több típus címkéjét is megkapta. Például a „Fesztáv” egyszerre tartozik a stratégiai és a családi típusba, míg az „Azul” az absztrakt és a családi címkével is rendelkezik. Ezekkel a nehézségekkel küzdve próbáltam a legtöbbet kihozni a helyzetből!

Kezdésnek arra voltam kíváncsi, hogy melyik típus a leggyakoribb az adatbázisban. Ehhez megnéztem, hogy hány játék rendelkezik az adott típus címkéjével. Így kezeltem azt, hogy bizonyos játékok több kategóriába is beletartoznak. Tehát például a „Fesztáv” a stratégiai és a családi típus összegéhez is hozzáadódik, mert mindkettő címkéjével rendelkezik. A teljes adatbázist vizsgálva számomra meglepő eredményeket kaptam.

Abban biztosan egyetértünk, hogy a társasjátékozás aranykorát éljük. Szerintem mindannyiunk kipróbálandó játékokat tartalmazó képzeletbeli listája igen hosszú, és észrevétlenül kúsznak fel rá újabb és újabb elemek. Mintha egy pillanatnyi nyugtunk sem lenne a figyelmünkért versengő jobbnál-jobb új kiadványoktól. De mit mondanak az adatok? Valóban egyre több újdonság jelenik meg?

Vajon melyik a BGG adatbázis legátlagosabb játéka? Egy ismert és sokunk által szeretett játék, mint például a "Carcassonne"? Vagy egy teljesen ismeretlen, amelyről még csak nem is hallottunk? Vessük árgus szemünket az adatokra!

Mielőtt belevágnánk az elemzésbe, megpróbálok válaszolni a legfontosabb kérdésekre. Azaz mit, miért és hogyan?